Örvendetes, hogy az utóbbi időben a mérések feldolgozásánál nem pontatlanságként kezelik a permanens Q-H görbe körül szóródó pontokat. Divat lett a hurokgörbe, a nempermanens Q-H görbe. E cikk a hurokgörbe alakjának megértését segíti elő. Válasz kaphatunk többek között ara, hogy miért követünk el hibát, és mekkorát, ha 1D számításnál az alsó határfeltételként permanens görbét, vagy normál esést írunk elő, és ez miért függ az áradás intenzitásától, a vizsgált folyószakasz hosszától, és még mitől függ? De azt is megtudhatjuk, elméletileg mennyire pontosak a széles körben alkalmazott Q-K kapcsolati görbék?