Az utóbbi években egyre sürgetőbb igény van arra, hogy tervezéskor ne csak egyetlen mennyiségértékkel (pl. mértékadó vízszinttel, mértékadó vízhozammal stb.) megadott feltételre végezzük a méretezést megalapozó számításokat. Ma már egyre inkább valamilyen valószínűséggel a műtárgyra ható összetett jelenség közelítő modellezése a felelős tervezői hozzáállás. Ugyanakkor a szabványok, rendeletek nem tartalmazzák azokat a módszereket, amelyek egyértelmű útmutatást adnának a tervezőknek. Ezzel a problémával találkozhatunk töltéssel, árvízvédelmi fallal védett mentett-oldali talajvízszint meghatározásakor is pl. a Duna melletti Csillaghegyiöblözet védelmi létesítményeinek tervezésénél. A bemutatott módszer az árhullámok tetőzési szintjét, az árvíz tartósságát és az induló apadás szivárgási folyamatra való hatását is figyelembe veszi. Különböző súlyozási módszerek segítségével előállított árhullámok közül a valóban mértékadó árhullámot, a MÁR-t, csak részletes szivárgáshidraulikai numerikus modell-számítások segítségével lehet kiválasztani.