Sokat gondolkoztam, nyissak-e ilyen oldalt, közre adjam-e gondolataim. Ma még a társadalom (annak is elsősorban férfi tagjai) furcsán néznek azokra a férfiakra, akik ilyen ’szoft’ témával foglalkoznak. Az erős, macsó képpel ez nem egyeztethető össze, pláne egy tudománnyal foglalkozó ’komoly’ kutatónál. De ez a felfogás szerencsére már nem általános, csak két példa a sok közül: Freund Tamás neurobiológus is mer foglalkozni a hittel (Bolberitz P.– Freund T.: Hit és tudomány, 2010), Hankiss Elemér „szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész” : Életstratégiák a bizonytalanság korában. (TEDxDanubia 2011). Persze hozzájuk nem akarom hasonlítani magamat, én csak egy bátor ember vagyok, aki gondolkozik.

A csatolt írás, nem egy tudományos igényű tanulmány, alcímében és később is írom, „Ahogy egy laikus gondolja”. Nem szépirodalmi mű, sőt ismeretterjesztő is csak annyiban, amennyiben megpróbáltam közérthetően fogalmazni. Többször átnézve, javítva még mindig biztosan maradt benne hiba, ezek miatt elnézést kérek. Szabadkoznom kell a többes szám első személyű (tudományos cikkekben szokásos) és az egyes szám első személyű fogalmazás, rapszodikus használata miatt is. De a legnagyobb hibája, hogy túl hosszú. Kinek van ma annyi ideje, hogy több, mint egy oldat elolvasson? Ezt vállalom, ezt nem a ma megszokott internetes, felületes szörfölés egy állomására szántam.